2009. december 16., szerda

Otthon

Hét óra múlva irány a reptér, repülünk haza!
A következő három hétben nem biztos, hogy lesz időm írni, de visszajövök!!!

Minden kedves olvasómnak kellemes ünnepeket és boldog új évet kívánok!

2009. december 10., csütörtök

Rejtvény

A mai napon szobrot avattak Mentengben, Közép-Jakartában. Az alkotás egy gyermeket ábrázol, amint azt talán látjátok is. Úgy gondolják, hogy a megörökített személy inspiráció lehet minden indonéz gyermeknek.


Kérdés: Kit "szobríntottak" meg?

December???

Hihetetlen, hogy már tél van. Legalábbis a világ egyes részein. :-) A karácsony közeledtét csak a Jézuska váró ajándékok bontogatásából és a közelgő haza útból érezzük. Meg persze a plázák díszítéséből, a folyamatos ünnepi zenékből.

Nem gondoltam, hogy ilyen széles műfenyő és dísz kínálat lesz. A giccsestől az izgalmason keresztül a hagyományosig bármit megtalál az ember lánya. A képzeletnek max. a pénztárca szab határt. Egy kb. 2 méter magas, full feldíszített fa 200.000 Ft-nál kezdődik. De nem ám csak össze-vissza dobálják a díszeket! Nem! Szépen tematizálják. Pld. "Hattyúk tava": csupa fehér és ezüst dísz, balerínák, balett cipők, hattyúk. "Sparkling purple": csillogó, különböző méretű és formájú díszek, a lila minden árnyalatában, annyira, hogy még a fenyő is lilás árnyalatú.

Minden közösség megrendezi a saját karácsonyi vásárát egy hotelben vagy egyéb, nagyobb tömeget befogadni képes helyen. A német eseményre még nagyon felkészületlenül mentünk, hamar elfogyott a pénzünk, és idővel is szűken voltunk elengedve, de mostanra igencsak belejöttünk. Az ajándékos bőrönd már bepakolva várja a jövő heti utazást.

Az elmúlt hét legizgalmasabb eseménye az egyik kolléga, és választottja leány illetve legénybúcsúja volt. Tekintettel arra, hogy egyetlen alkalommal találkoztam csak a leendő arával, ráadásul ki nem állhatom az ilyen típusú "ünneplést", így én távol maradtam, de J. nem úszta meg teljesen.

A leánybúcsú egy egész napon át tartott, lovaglással, ebéddel, a lány idiótának öltöztetésével, sminkelésével, majd bulizással. A kezdet ugyan elég rosszul sült el, de a végére belejött a menyasszony. Péntek reggel még aludt otthon, amikor dörömböltek az ajtaján, azzal, hogy nyissa ki azonnal, ott a bevándorlási hivatal. Szegény lány (aki egyébként kínai), éppen csak felkelt, azt se tudta hirtelen, hogy mi van, mondta, hogy felöltözne. Az ajtón túliak viszont csak dörömböltek és kiabáltak tovább, hogy nem, azonnal engedje be őket. Annyira megijedt és bepánikolt, hogy nem hogy nem nyitott ajtót, de a telefont se vette fel a továbbiakban és lekuporodott a szoba sarkába sírni. Hiába leplezték le a hülye viccet, nem tudták meggyőzni, hogy jöjjön ki. Végül a vőlegényt hívták fel Bangkokban, hogy csörögjön rá, hátha az ő számát látva felveszi a telefont, és nyugtassa meg. Minden jó, ha a vége jó, így is lett, kezdődhetett a program.

A fiú "megviccelésénél" se fogták vissza magukat az ötletgazdák. Másnap érkezett repcsivel Jakartába. A bevándorlási tiszteket lefizették, hogy már várják őt, és ijesszenek rá. Én komolyan aggódtam, hogy mi lesz, ha rosszul reagál rá, ne adj Isten infarktust kap, de mondták, hogy á, kemény svéd gyerek. Szerencsére nem történt semmi, de annyira élethűre sikeredett a dolog, hogy a kolléga már tárcsázta a céget, hogy gondja adódott, segítsenek neki, amikor megjelentek a többiek. Őt paint ballozni vitték, ami J. szerint nagyon jól sikerült, aztán "extrás" masszázsra, aminek kihasználását vagy kihagyását jótékony homály fedi, végül ivászat volt hajnalig.

A suliban is besűrűsödtek az események. G-ék voltak a Wayang Múzeumban mert az egyik téma amin dolgoznak, a kultúrák megnyilvánulása.


Jövő szerdán lesz a félévzáró ünnepély, amire minden osztály nagyon készül. Most szombaton B. indul az ausztrál sulival közösen szervezett úszóversenyen. Itthon pedig lassan megírjuk a félévzáró dolgozatokat, mert igen!!! sikerült minden tantárgyból eljutni a kitűzött célig.


2009. december 1., kedd

Szegény kecskék

Múlt hét elején a közeli kecskelegelőn igencsak megszaporodtak az állatok. A szokásos kecskecsaládon kívül megjelent legalább 100 másik mekegő, sőt néhány szarvasmarha is. A gyerekek focipályáját elfoglalva, karókból és deszkákból barakkokat húztak fel, oda terelték be őket.

Először azt hittem, hogy nini, új tematikus pláza nyílt, de nem!

Múlt pénteken volt az iszlám egyik legfontosabb ünnepe, az Idul Adha. (Országonként változó az írásmód, itt így láttam.) Ekkor emlékeznek Ibrahimra (Ábrahám), aki kész volt Isten parancsára feláldozni fiát, Izmaelt. (Az Ószövetség szerint ugyan Izsákot, a Korán viszont "egyetlen fiút" említ, ami az elsőszülöttre utal, így a muszlimok szerint ez csakis Izmael lehet, akit az arabok ősének tartanak.)

És, hogy miért kellenek a kecskék? A történet szerint Isten megelégedett egy báránnyal, így ennek örömére az év e napján megismétlik az áldozatot. Általában kecskét, marhát vagy tevét ölnek le, majd húsát szétosztják a családban illetve adnak a szegényeknek is.

Érdekesség, hogy az állatoknak bizonyos kritériumoknak kell megfelelni, illetve, hogy nem csak a piacon, hanem akár az interneten is megrendelhetők.

Az ünnep kb. 70 nappal a Ramadán után van, a Haddzs, azaz a mekkai zarándoklat záró akkordja. Számunkra a kecskék jelenlétén kívül egyetlen dolog jelezte, hogy "buli" van, mégpedig a müezin este 7.30- reggel 7.30-ig tartó folyamatos műsora. A szörnyű az volt, hogy nem beszélt, hanem olyan artikulálatlan hangon üvöltött, mintha az állatok helyett az ő torkát nyiszálnák.