Suli

A fiúk igazgatónője kitalálta, hogy a hosszú várólista miatt (pld. G. osztályába 11 gyerek), a jelenlegi tanulók május 6-ig nyilatkozzanak, hogy a jövő tanévben hol folytatják a tanulmányaikat, és egyúttal fizessenek be fél millió forintnak megfelelő, vissza nem járó összeget, ezzel biztosítva a helyüket. Az okot ugyan értem, de az eljárás menete enyhén szólva nem tetszik, főleg, hogy egy hónapja ez a május 6-a még június 15-e volt. 

A döntés azért érintett különösen érzékenyen, mert az álom suli május végére ígért választ a fiúk felvételével kapcsolatban, tekintve, hogy addig zajlanak a tesztek. Végül kitaláltam, hogy mivel úgyis a cég intézi a tandíjat, hát próbálják ők presszionálni egy kicsit az álom iskolát. Tegnap két e-mail-t kaptunk. Az egyikben Agung (a céges ember) referált, hogy hát még jelenleg javában zajlik a jelentkezés, így nem kapott felvilágosítást, míg a másikban a suli gratulált a sikeres felvételihez! Hurrááááááááááááááá!

Szerintem gyerek még nem örült annyira, hogy suliba mehet, mint tegnap az én két fiam. :-)

Justin Bieber és Koncz Zsuzsa

Hogyan kerül egy címbe e két nagyon különböző előadó? Hát úgy, hogy fodrásznál voltunk. :-)

Bálint egy ideje heveny "Sámson komplexus"-ban szenved, azaz semmiképpen nem engedi levágatni a haját. Alapvetően nem izgatnám magam, tőlem aztán copfban is hordhatja, de egyelőre még csak összevissza állt, és leginkább Pumuklira hasonlított. Némi zsarolással (délután nem kell tanulni, ha...), rávettem egy fodrász túrára. No ennek eredménye lett, hogy Justin Bieber 9 éves hasonmásával jöttem haza. Olyannyira hajaznak egymásra (persze a fiam sokkal szebb :-) ), hogy a bevásárlóközpontban a szembe jövő tinicsapat is megbámulta Balit. Mellesleg Justin szombaton ad koncertet itt, Jakartában.

A terhességgel adódó hormonváltozásnak sok mellékhatása van. Én abban reménykedtem, hogy hátha kiegyenesedik a hajam, mert már nagyon untam. Hát nem nyertem... Utoljára akkor voltam fodrásznál, mikor úgy megnyírtak, hogy alig mertem hazajönni. A traumatikus élmény hatására azóta nagy ívben kerültem a helyet. Most azonban végre összeszedtem magam. Egyetlen kikötésem volt, ollót nem vehet a kezébe a mester, amúgy azt csinál amit akar.

Csak rám nézett, és rögtön mondta, hogy legyen egyenes. Ó, gondoltam magamban, te vagy az én emberem! Még a festés is szóba jött, de persze pont olyan színt sikerült választanom, ami éppen nem volt. Nem gond, helyette kaptam egy komplett száraz haj regeneráló kúrát, plusz egy vasalást. Hát így lettem én Koncz Zsuzsa.

Az éneklést még egyikünk sem próbálta, de azt hiszem addig jó...

Bomba könyvek

Irodalmár lelkületű olvasóimat már az elején ki kell ábrándítsam, a poszt nem az olvasmányélményeimről szól. A cím szó szerint értendő.

Kb. 3 hete, négy, könyvbe rejtett bombát postáztak Jakartában. Talán azért nem ütötte meg az Index ingerküszöbét (legalábbis én nem vettem észre), mert a célpontok helyi magánszemélyek voltak.  Sérülés csak egy esetben történt, a rendőrök nem voltak kellőképpen elővigyázatosak, így hárman súlyosan megsérültek a csomag felbontása közben.

Az összefüggés közöttük, szigorúan a saját véleményem szerint, hogy mindegyikük megengedő, mondhatni puha, a fanatikus muszlimok szemében. Egyikük a Liberális Iszlám Szervezet társalapítója, a másik az indonéz terrorelhárítás egyik ex-fejese, aki jelenleg a Nemzeti Kábítószer Ügynökség vezetője, a harmadik egy politikai mozgalom elnöke, a negyedik pedig egy zenész, aki egyben fiatal, helyi tehetségeket menedzsel és a pletykák szerint anyai ágon zsidó. Az ő esetében valószínűleg ez utóbbi üthette ki a biztosítékot a terroristáknál, vitatott vallási és egyéb nézetei mellett, mert a neki küldött könyv címe "A militáns zsidó". Két áldozat a "Halált érdemlők: Az iszlám és a muzulmánok elleni vétkekért" c. művet kapták.

A tettet senki nem vállalta magára, a nyomozás jelenleg is folyik, állítólag fontolgatják nemzetközi szakértők bevonását is, mondván, hogy itt nincs kellő tapasztalat terror ügyekben.