Let's the truth be revealed!

Kérlek benneteket, hogy mindenki a lehetőségei, hite és meggyőződése szerint támogassa Neil és Ferdi ügyét!

Itt olvashatjátok az iskola nyilatkozatait és az eddigi sajtómegjelenéseket.

Itt láthatjátok és hallhatjátok Neil feleségének, Tracynek a nyilatkozatát.

Fejlemények

Az események újabb abszurd fordulatot vettek az iskolai botrány kapcsán.

Neil (kanadai tanár) és Ferdi (indonéz segédtanár) több mint egy hete letartóztatásban van, állítólagos alapos bizonyítékok alapján. Azt azonban, hogy ezek mik, azt senkinek nem árulja el a rendőrség.

Legújabb teóriájuk, hogy a kiválasztott gyermeket elküldték a counselor-hoz (a magyar sulikban szerintem nincs ilyen poszt, mondjuk azt, hogy tanácsadó), ott adtak nekik egy kék tablettát, gyermekek szerint "Magic Stone" nevűt, amitől deréktól lefelé nem éreztek semmit, majd itattak velük valamit, amitől elvesztették az eszméletüket. Ezután elvitték őket Neil irodájába (tudjátok, a csupa üvegfalú helyre), ahol Ferdi segítségével Neil erőszakot követett el rajtuk, miközben az igazgatónő filmezett.

Most komolyan?

Azon túl, hogy ha elvesztette valaki az eszméletét, akkor hogyan emlékezik mégis mindenre, 10 éves kor felett bárkinek hihető ez a történet?

Eközben végre beindult, elsősorban a kanadai média:

1.

2.

Van Facebook csoport is!

Petíciót is alá lehet írni a szabadon bocsájtásuk érdekében!

Szerencsére némi pozitív fordulat is történt!

Engedélyezték az ovi újranyitását!

Sajnos csak a tavalyi évben beíratott gyerekek folytathatják, de ez is kb. 200 lurkó.

Egy tragédia margójára

Csak erős idegzetűeknek!- és azoknak, akik bírják az abszurd történeteket

Áprilisban, a tavaszi szünetben, levelet kaptunk az iskolától. (Továbbiakban JIS, Jakarta International School)

Nem volt egyértelmű, a lényeg, hogy a PIE-ban, azaz az ovi-alsó tagozat részében történt valami szörnyűség, jelenleg vizsgálódnak, a továbbiakban majd tájékoztatnak.

Mi nem nagyon foglalkoztunk a dologgal, lévén a fiúk már felsőbe járnak, és a legvadabb elképzelésünk az volt, hogy valamelyik kis elkényeztetett csemete kihúzta a gyufát az egyik helyi alkalmazottnál, és az esetleg rávert a fenekére, vagy ilyesmi.

Villámcsapásként ért a hír, az egyik barátnőm küldött egy indonéz újságcikket, amiben részletes interjú volt egy indonéz anyukával, aki azt állította, hogy tanítási idő alatt, az 5 éves (jelenleg már 6) fiát, a helyi takarítók egy csoportja elkapta, és a wc-ben megerőszakolta 2-3 alkalommal, február és április között.

Másnapra robbant a bomba, az egész város erről beszélt.

Elmondhatatlan amit éreztem. Düh, harag, szomorúság, bosszúvágy... Nem értettem az iskola hallgatását, a tájékoztatás hiányát. Fel nem foghattam, hogy ilyen szigorú biztonsági rendszer mellett, hogy lehetett ilyesmit kivitelezni. Hitetlenkedtem, hogy hónapok teltek el, mire a szülők számára kiderült, hogy valami történt, és ezalatt se nekik, se a tanároknak nem tűnt fel semmi.

Miután az anyuka a sajtóhoz fordult, végre a JIS is változtatott a kommunikációján. Szülői fórumok sora következett. Ezeken megtudhattuk, hogy a szülők diszkréciót kértek, így az iskola az áldozat védelmében a pontos történéseket sem akarta kiteregetni, nemhogy a gyerek nevét. Ők orvosi, pszichológiai és minden egyéb segítséget felajánlottak. A kezdetektől a suli egyik vezetője állt kapcsolatban a családdal, a rendőrségre is elment velük feljelentést tenni.

Történt azonban valami, nem tudni mi, és az édesanya úgy döntött, hogy jobb a nyilvánossághoz fordulni, taktikát váltottak. Nemhogy nem fogadták el a JIS kínálta segítséget, de egyenesen azt állították az újságíróknak, hogy az iskola nem foglalkozik velük, el akarják tussolni az esetet. Egy barátjuk házában szerveztek egy szülői fórumot is (én képtelen voltam elmenni), ahol részletesen beszámoltak az eseményekről. (Holland apukáról azóta kiderült, hogy nem is apuka, csak élettárs, és jelenleg már annyira nem hallatja a hangját, hogy Indonéziát is elhagyta.)

Eközben a JIS aktív segítségével a rendőrség viszonylag gyorsan azonosított két, majd még négy potenciális elkövetőt, akiket előzetes letartóztatásba helyeztek. Egy kivételével beismerő vallomást tettek. Az egyetlen, aki tagadott, meghalt az őrizet során. Állítólag öngyilkos lett, a rendőrség mosdójában vegyszert ivott. Nem volt boncolás, vizsgálat, semmi, a családja másnap el is temette.

A fogvatartottakon orvosi vizsgálatot végeztek, és talán kettejüknél, ugyanolyan, szexuális úton terjedő herpesz vírust találtak, mint a kisfiúnál. A furcsaság, hogy az első orvosi vizsgálat, amelyet még a bejelentés időpontjában végeztek a gyereken, egy olyan klinikán ahova főleg külföldiek járnak, negatív lett, nem találták bizonyítottnak, hogy erőszak történt. Később, a rendőrségi orvosi vizsgálat lett pozitív.

A szülők 12,5 M USD igénnyel álltak elő a JIS felé. Az iskola, tekintve, hogy a takarítók egy nagy, nemzetközi cég (ISS) alkalmazottai, továbbhárította az anyagi felelősséget. Az ISS viszont szintén nem akar fizetni.

A suliban mindenki ki volt borulva. A folyamatos tájékoztatókon kívül szerveztek csoportokat, hívtak pszichológusokat, tartottak előadásokat, hogy a szülők, tanárok megértsék és fel tudják dolgozni a történteket. A gyerekek is extra figyelmet kaptak, igyekeztek, hogy ők ne érezzenek semmit az eseményekből.

Eközben kiderült, hogy az iskolának nincs meg a megfelelő engedélye az óvoda üzemeltetéséhez. Így anyuka, újabb feljelentést tett, mondván, hogy beszedtek tőle rengeteg pénzt, holott nem is működhetne az intézmény. A tény viszont az, hogy 3 évvel ezelőtt született meg az a törvény, hogy az iskola égisze alatt nem lehet ovi is, annak külön kell igényelni papírokat. Igen ám, de a JIS hiába próbálta átvergődni magát a hivatalos úton, ez az évek alatt nem sikerült. Ennek ellenére a minisztériumból minden évben mentek hozzájuk ellenőrizni, most januárban is, és semmi problémát nem találtak. A botrány miatt viszont az a verdikt született, hogy új gyereket nem vehetnek fel, és a következő tanévben már nem nyithatnak ki. Hónapok óta küzdenek a bürokráciával, de egyelőre nincs túl sok remény. A vicces az, hogy egyetlen másik intézményt sem zártak be, pedig még középiskola, sőt egyetem is van, aminek nincs hivatalos engedélye, így diplomát sem adhat, de mégis működhet.

A suli eközben rengeteg újabb biztonsági intézkedést tett. Plusz kamerák, wc-k átalakítása, takarító cégnek azonnali felmondás, új emberek felvétele, ezúttal már közvetlen alkalmazóként. A takarítók, kertészek és főnökeik új, könnyen megkülönböztethető egyenruhával való ellátása, munkaidejük a tanítási idő utánra korlátozása. Külső, biztonsági cég megbízása a protokollok átvilágítására, együttműködve az alapító követségekkel.

A botrány kirobbanása óta folyamatos volt a média jelenléte az iskola bejáratainál. Volt, hogy ki,-bemenő szülőket, gyerekeket zaklattak, így az iskola időről időre bezárta az egyes kapukat, illetve buszokkal biztosította a közlekedést. Párszor demonstrációk voltak az iskola teljes bezárását követelve. (Ez 2500, szinte 100 %-ban külföldi gyereket érintene. Egyetlen reális alternatíva a BIS -British International School- lenne, de nyilvánvalóan ennyi gyereket nem tudnának átvenni.)

Május vége felé jött az újabb hidegzuhany. Anyuka II. (szintén indonéz, teljesen véletlenül barátnője anyuka I-nek) is bejelentkezett, hogy az ő gyerekét is inzultus érte. Június elejére kiderült, hogy állítása szerint az ő csemetéjét tanárok zaklatták. Ezt az iskola nem hagyta szó nélkül. Rendőrségi feljelentést tettek ellene rágalmazás miatt, és bemutatták azokat a hazug emaileket és sms üzeneteket amivel a szülői közösséget bombázta.

Eközben a Bevándorlási Hivatal folyamatosan vizsgálta az oktatók munkavállalási engedélyét, és arra jutottak, hogy 20 főt, a tanév végével kiutasítanak az országból, hivatalos iratok meghamisítása miatt. Ebben a legszebb, hogy ezeket a papírokat az iskola adta be, a tanároknak semmi köze hozzá, aki vállalta is a felelősséget. Az "óriási" hiba amúgy az volt, hogy az érintettek végzettsége és kérelme általános iskolai tanításra szólt, és ők az ovi-iskola előkészítő részben dolgoztak.

Miután anyuka II. megjelent a színen, hirtelen anyuka I. is másként állt elő a történettel. Kiderült, hogy a fiát nemcsak a takarítók, de még a tanárok is zaklatták. A tétet is emelte, ezúttal már 125 M USD-t követel. Pluszban mindketten védelmet kértek az egyik hivataltól, mondván, hogy az iskola fenyegeti őket. Anyuka II-nek Szingapúrig kellett menekülnie, mert mint megtudtuk, a suli biztonsági főnöke egy ex-mesterlövész, és hát ki tudja..., ő fél. Vitte magával a fiát is, ott vizsgálták meg az orvosok, nem találták semmi jelét erőszaknak, fertőzésnek.

Június közepén, az egyik este, az iskolába kiszállt a rendőrség helyszínelni. (Emlékezzünk, hónapokkal a történtek után vagyunk!) Nem jelentették be előre, az iskolának semmilyen képviselője nem lehetett jelen. Ellenben ki volt ott? Anyuka I. és fia!- akiről eddig az volt a hír, hogy olyan súlyosan traumatizált, hogy az iskola említésére is kiborul. A gyerek szépen együtt működött, megmutatta, hogy a tanárok melyik irodában zaklatták. Állítólagos bizonyítékokat is lefoglaltak, fényképezőgépet, videókamerát, laptopot.

Ezt követően három embernek kellett megjelennie, egyelőre tanúkihallgatásra. A PIE amerikai igazgatónőjének, egy kanadai tanárnak, és egy indonéz segédtanárnak. A két gyerek azt állította, hogy míg erőszakolták őket, addig az igazgatónő filmezett. Az elkobzott gépeken nyaralási képeken kívül semmi kompromittálót nem találtak. A helyzet jelenlegi állása szerint a két férfi mégis gyanúsítotti státuszt kapott. Az úgy tűnik egyáltalán nem zavarja a rendőrséget, hogy az iskola területén az összes iroda üvegfalú, olyan, mintha egy akváriumban lennénk. Ráadásul iskola időben tele van minden munkatársakkal, szülőkkel.

A nyomozás tovább folyik. 

Egyelőre a gyerekek szaván, és a takarítók beismerésén kívül, amit ki tudja, hogyan csikartak ki, semmilyen bizonyíték nincs.

A történet végére pedig már nem vagyok biztos abban, hogy ki is az áldozat...