2012. március 22., csütörtök

És van cékla!

Felhívták a figyelmemet, hogy de bizony, lehet kapni céklát Jakartában is. És tényleg. Ma láttam is! Kisebb, mint otthon, viszont annál drágább. Az előrecsomagolt tálcás kiszerelésű, 40 dkg,  kb. 1000 Ft-ba kerül. Azt hiszem maradunk a bébiételes verziónál. :-) Amúgy konzerv formában is van, az hasonlít az otthoni savanyúságként elkészítetthez, Bálint nagyon szereti.

2012. március 20., kedd

Hakapeszi

Ezt muszáj megmutatnom, hátha leszerződtetik a gyereket a bébiétel gyártók:


Azt hozzá kell tennem, hogy az "olcsó" 500 Ft-os kaja nem nagyon megy, bezzeg az 1000 Ft-os, organikus ausztrál így végzi. Anya is főz persze, és a banánpürém felülmúlhatatlan, de céklát itt pld. nem lehet kapni, így abból csak gyári van.

Evés után édes a pihenés:



Tavaszi hírek

Otthon megjött a tavasz, itt meg vége(?) az esős évszaknak. Hétvégente ismét roppant sportosak vagyunk, legalábbis a fiúk. Gergőék hasítanak a fociban. A ligában valószínűleg második helyen végeznek, bár még van egy halvány esély az első helyre is! A kupában már a legjobb négyben vannak, de itt csoda kell a tovább jutáshoz, mert ők "B" szintű csapat, a többi pedig "A". Mondjuk múlt vasárnap pont egy ilyet vertek, szóval remény azért van. Bálint kosarazik. Még vége sem lesz a két fenti tevékenységnek, és vasárnaponként kezdődik a "flag football" bajnokság mindkettejüknek. 
Tanulás terén is egész jól állnak. Gergő megemberelte magát. Már nem kell (annyit) könyörögni, hogy készüljön másnapra, a dolgozatokra. Meg is van az eredménye, jobb jegyeket hoz. Ezzel szemben Bali nagyon kanászodik. A minimumnál nem hajlandó több energiát fordítani semmire. Csütörtökön lesz negyedévzáró értékelés, meglátjuk, hogy a tanára mit gondol. 
Amúgy Bálinték iszonyat jó dolgokat csinálnak a suliban. Volt családfa projekt, egy szabadon választott könyv feldolgozása poszteren (ő egy vulkánokról szólót csinált), most jön egy híres ember bemutatása, amihez legalább 3 könyvet el kell olvasni, és a végén beöltözve előadást fog tartani, kérdésekre válaszolva. A mai nap ért véget a "Kivándorlás" program. Mindenkinek ki kellett találnia, hogy kit fog megszemélyesíteni. Név-kor-foglalkozás-nemzetiség-családi háttér, kivándorlás oka, stb.  Adott volt a kor, azaz a XIX.sz. vége, XX.század eleje. Természetesen (mivel ugye a suli amerikai) Amerikába vándoroltak be. Két hétig naplót írtak, ami az indulás előtt kezdődött, majd a hajóúton folytatódott, végül a bevándorlással ért véget. Csináltak útlevelet, kitöltöttek egészségügyi kérdőívet, megtanultak pár dolgot ami az állampolgársági vizsgához kell. Lezárásként, ma eljátszották az egész bevándorlási procedúrát. Mindenki igyekezett korhű ruhába öltözni, mutatva ezzel foglalkozását, társadalmi státuszát. Vittek bőröndöt is, amibe szintén voltak kellékek. A tanárok és segítő szülők voltak a hivatalos személyek. Minden állomáson volt egy kis feladat. Hol be kellett mutatkozni, hol a "Pledge allegiance"-t kellett elmondani, másutt orvosi vizsgálaton estek át. A legvégén közös ebédet fogyasztottak, ahova mindenki valamilyen nemzeti eledelét vitte. Bálint a Monarchiából vándorolt ki, sváb kovácslegényként és krumplistésztát vitt.
Múltkor jól elkiabáltam, hogy J-nek eddig lazább az év, nem kell utaznia. Rögtön megnyert két hét Manilát,  ma meg Medánból jön haza. No de sebaj, pénteken ünnep, Nyepi, majd egy hét szünet. Jól kihasználjuk, és elutazunk Szingapúrba feltöltődni. A fiúk "beköltöznek" az Universal Stúdióba, én pedig a medence illetve tengerparton süttetem magam Marcival. Már edzünk a pancsolásra: