Fogas kérdés

Marcinak két héttel ezelőtt kellett volna megkapnia az aktuális oltást, de előtte éjszaka hőemelkedése volt. Másnap azért elmentünk az orvoshoz, megmutattuk a gyereket. Ő nem talált semmit. Mi mondtuk, hogy szerintünk a fogzás a hibás. Áááááááááááá, még nem jön a foga.-mondta Dr.Johnny. Gyereknek azóta sincs kutya baja. Holnap újra megpróbáljuk az oltatást. Remélem Marci már készül, és jól megharapja majd a dokit, az azóta kibújt fogával. :-)

(El)Átkozott vasaló

Úgy kezdődött, hogy a klassz kis Philips vasalónk betegeskedni kezdett. Szegény, amúgy is igencsak leharcolódott az elmúlt években, így gondoltuk veszünk egy újat.

A közeli boltokban nem sikerült szerelembe esni egy példánnyal sem, viszont az interneten, az egyik helyi online boltban találtunk egy mind minőségben, mind árban megfelelőt. Megrendeltük, kifizettük, majd pár napra rá jött az értesítés, hogy hát ilyen termék sajnos jelenleg nincs, válasszunk másikat. Grrrrrrrrr! 

No nem baj, gondoltuk akkor majd otthonról hozunk egyet. A nagy karácsonyi bevásárlás alkalmával így is tettünk, majd szépen becsomagolva, bőröndbe betettük.

Na melyik csomagunk nem érkezett meg velünk együtt Jakartába, na melyik? Igeeeeeen! A vasalós.

Az érkezésnél bőröndjeink eleve lassabban szivárogtak kifele, mint szoktak, és végül mikor már szinte mindenki elment, még mindig hiányzott kettő. Egy reptéri pasi végül odajött hozzánk, és az egyik táska nála volt, viszont a másikkal kapcsolatban csak egy papírja volt, amit Amszterdamból küldtek. Az utolsó bőröndünk valahogy ott maradt, és másnapi szállítást ígértek, egy reggel érkező Garuda géppel. Mondták, hogy majd házhoz hozzák délelőtt. Kaptunk 3 telefonszámot is, ahol érdeklődhetünk. Másnap délután háromkor végre valaki fel is vette a telefont. Csomag megvolt. A kiszállítást viszont nem kértük, inkább a sofőrünk ment érte, biztos amit biztos. Boldogan telefonált, mikor indult vele vissza.

És, hogy mi volt még a csomagban? Kolbászkészleteink fele, illetve apósoméktól kölcsön kapott családi fényképek egy iskolai projekthez, melyek pótolhatatlanok. Azt hiszem, ha a bőrönd elveszett volna, mi többet nem mertünk volna haza menni.

Import vírus

Gyorsan lekopogom, szerencsére a helyi bacik és vírusok kerülnek bennünket. A lassan 3 év alatt nem nagyon voltunk betegek. Ez látszott megtörni.

Visszaérkezésünk utáni hétfőn, Bálint eléggé leamortizálódva érkezett haza a suliból. Fájt a torka, nem tudott nyelni, a torka vörös volt. Nohát, szerda délelőtt meg is látogattuk az orvost, hátha többet tud tenni a gyógyulásért, mint én. Nem nagyon tudott, de megnyugtatott, hogy ha nincs láza a gyereknek, akkor akár suliba is mehet. No erre csütörtök estére bepirosodott az arca, ami péntekre is megmaradt, sőt a combja is kiütéses lett. Először allergiára gyanakodtunk. Vissza az orvoshoz, aki megmondta a tutit: slapped cheek syndrome, pedig nem is verjük a gyereket. Magyarul pillangó vírus. Tekintve a lappangási időt, ezt bizony karácsonyra kaptuk valakitől. Szerencsére csak Bali fertőződött meg, senki más, és már ő sem tudja tovább adni.

Repülés csecsemővel

Marci utál autózni. Nagyon! Ennek fényében lelkiekben felkészültünk, hogy a két átszállásos, majd egynapos repülőút nem lesz egyszerű. Szerencsére a gyerek meglepett bennünket! Totál jól bírta a le és felszállásokat, a hosszú részen annak ellenére aludt, hogy visszafele a turbulencia miatt állandóan ki kellett venni a mózesból. (Próbáltunk sumákolni, de a stewardessek kérlelhetetlenek voltak, pedig a mögöttünk tomboló,  két három-négyéves miatt jobban rázkódott a székünk, mint a légköri viszonyok miatt.) A gépen utazó 1-2 évesek szüleinek viszont sokkal nehezebb dolguk volt. Őket ölben kell(?) szállítani, legalábbis a körülöttünk ülőknek nem volt saját ülése. Így lenyomni 13-14 órát, mindenkinek fárasztó.

Indonéz vízum

Egy kis kvíz! Az alábbi mondat szerintetek mit jelent?

"The Embassy of the Republic of Indonesia no longer accept the regular application form submitted by applicant other than online application since the fasicility has been applied on 22nd of February 2011."

Ha ti is arra juttok, hogy az indonéz vízumkérelmeteket csak online küldhetitek el, akkor gyorsan olvassatok tovább.

Azt a tájékoztatást kaptuk, hogy Marci ideiglenes útlevelét a határon elveszik, és nem is adják vissza, így mielőtt haza mentünk volna, hivatalosan érvényteleníttetni kellett a benne lévő vízumát, hogy majd Pesten, az új útlevelébe újat igényelhessünk.

Megérkezvén, a kutyát nem érdekelte a passport, azóta is megvan, főleg, hogy Amszterdamnál léptünk be Schengenbe. Ennek ellenére már muszáj volt friss vízumot kérnünk.

Megnéztük a követség honlapján, hogy jelenleg hogy megy a dolog. A fent idézett mondat alapján mindent online küldtünk el, automatikus visszaigazolást is kaptunk, majd vártunk. Aztán írtunk emailt. Aztán telefonáltunk, de sose vették fel. Végül kb. 10 nap múlva sikerült kapcsolatba lépnünk velük. Kiderült, hogy az online ügyintézés, majd valamikor a távoli jövőben fog megvalósulni. Egyébként se kaptak tőlünk semmit. Személyesen vigyük be a kérelmet, egyéb papírokat, fotókat, retúr repjegyet! 2 órán belül ott voltunk. (Innen is köszönet az otthoni cég utaztatóinak, akik csináltak nekünk gyorsan egy Bp-Jakarta-Bp foglalást.) 

J. bement, leadott mindent, majd elmesélte az eddigi kálváriánkat. Nagyon rendesek voltak, mert aznap délutánra bepecsételték a vízumot!

Szóval csak személyesen tessék befáradni!

Kis esti horror

Szombat este a fiúkat hosszas könyörgés után sikerült a szobájukba evakuálni, elvileg lefeküdtek aludni. Marcit megfürdettük, apja vállán várta a vacsit. Én végre beálltam a zuhany alá, hogy kiélvezzem a napi 5 perc magányomat, mikor hangos kiabálás hallatszott a szoba felől. Tigrisugrással bevetődtem a hálóba, miközben magam köré csavartam az első, kezembe kerülő törülközőt. 

A következő látvány fogadott: Marci üvölt az apja kezében, amúgy mindenki más is üvölt. Gergő felhúzott pizsifelsővel áll a szoba közepén, a hasából csorog a vér. Totál, mint Jézusnak, miután mellkason döfték a dárdával. Elég rémült arcot vág mindenki, és egyszerre beszélnek. Én is kiabálni kezdek, egyrészt az ijedtségtől, másrészt, hogy hallgassanak el, és mondja el valaki, hogy mi történt.

Drága fiaim nem bírtak magukkal, és lefekvés helyett inkább csatáztak. A paplannal sikerült lerántani a falról Gergő lámpaburáját, ami darabokra tört, és egy nagyobb szilánk a pizsin keresztül felsértette a bőrét.

Szerencsére a kedvenc éjjeli fény megsemmisülése nagyobb sokk volt a gyerek számára, mint a vérző has, így egy gyors fertőtlenítés és tapaszolás után nyugovóra térhettünk.