Az elmúlt három hónap

Szokás szerint izgalmas időszakot éltünk át. A haza menetel Demoklész kardjaként lebegett felettünk. De aztán...

Tavaly nyáron szent ígéretet tettek J-nek, hogy időben, legkésőbb januárban megtudjuk, ha költöznünk kell. Szinte minden afelé mutatott, hogy változások jönnek. 5 éve itt vagyunk, ez általában a maximum egy helyen, jelenleg nagy átalakítások vannak a hosszútávon kint élők szerződéseinél, körülöttünk "hullottak a fejek".

Lélekben felkészültünk, és mivel még tavasszal sem volt semmi konkrét hír, így elkezdtem szervezni a fiúknak az otthoni sulit, ovit. Hatalmas selejtezést tartottunk a cuccaink között, és szóltunk a cégnél, hogy akkor küldhetik a költöztetőket felmérni a cuccokat. És ekkor, végre leesett valakinek, hogy mi tényleg megyünk, ha nem történik valami, és láss csodát, napok alatt cselekedtek. Így esett, hogy kaptunk még egy évet.

Abból a szempontból ez nagyon jó, hogy így a fiúk tiszta lappal indulhatnak majd. Bali hatosztályos, Gergő pedig négyosztályos gimit tudna kezdeni. Kérdés, hogy felveszik-e őket, és hova? Álmok, tervek vannak, aztán reméljük hamarosan, mikor beszélek a kiszemelt suli igazgatójával, nem fog a bilibe lógni a kezem.

Aztán a másik fele a dolognak, hogy J. annyira nem vágyik haza. Nekem szinte mindegy, bárhol tudok boldog háztartásbeli lenni (nem fűzök ugyanis nagy reményeket a magyar munkaerőpiac felszívó erejéhez), lényeg, hogy a többiek is azok legyenek!

És akkor a történések:

Sportok terén mindenki hasít! Bálint a vízben, Gergő pedig a szárazföldön.

Tavaly nyáron Bali belekóstolt a vízilabdába, és amellett, hogy nagyon tetszett neki, az edző is azt mondta, hogy tehetséges, csak az úszásán kellene dolgoznia. Sajnos minden rábeszélés hiába volt, ősszel még a foci győzött, de januárban eljött a medence ideje is. Az összes sport között az úszás a legszervezettebb. Tudásszint szerint 6 kategória van (platinum, gold, silver, bronzA, bB, bC)  plusz a koca úszók. Első körben Balit a bronz B-be tették. Ez heti három edzést jelentett. Olyan szépen fejlődött, hogy az év végi Speedo Open-en is indulhatott, és 100 gyorson futamgyőztes is lett. Év végén átsorolták silver-be, így augusztustól hetente ötször úszik. Amellett, hogy tényleg élvezi, és sikerélménye van, szerintem nagy húzóerő az is, hogy az egyik legjobb barátja a platinum-ban nyomul, nagyon tehetséges. Érdekesség: naivan azt hittem, hogy az úszás olcsó, nincs nagy felszerelés igénye. Na persze! Fent említett srácnak csak a gatyája állítólag 400 USD volt. (És nem cápabőrből van!)

Gergő továbbra is fut(na). Az őszi versenyen tarolt mindenben, így nem volt akkora meglepetés, hogy a középiskolás edzők szóltak neki, hogy menjen edzésre a varsity csapathoz. Nagy volt az öröm, imádta minden percét. Végre rendesen foglalkoztak vele és kihívás volt neki. Egészen addig, míg a féleszű koordinátor ki nem találta, hogy bocsi, de a varsity-vel csak a középiskolások edzhetnek és majd jövőre folytathatja. Hiába próbált mindenki mindent, a pasi meggyőzhetetlen volt. Ettől a perctől kezdve Gegő utálja a nyolcadik osztály minden percét... Persze azért nem maradt sport nélkül, mert a Coca-Cola "A" ligába beválasztották. Baromi rosszul ment nekik, de hála elsősorban az edző taktikai érzékének, a Greenfield Kupában másodikok lettek. Gyorsasága miatt hívták touch rugbyzni is, de végül attól is elment a kedve.
Marci egyelőre nem jeleskedik egyik sportágban sem, de ami késik, az jön!

Tanulás terén Gergő nagyon megemberelte magát. Egyszóval (végre!) tanul. Mindez az eredményein is látszik. Egyértelmű, hogy a humán tárgyakhoz vonzódik. Az idei kompetencia felmérésen (olyan, mint a PISA) szövegértésből és az érvelő esszéből kiemelkedően jól teljesített. Tegnap angol órán is csináltak egy mini felmérést, ahol az első 5%-ban végzett. Imád olvasni, főleg történelmi témákat. Naponta hálát adok a Kindle ért, máskülönben már nem tudnánk hova lépni a könyvektől.
Bali a természettudományokat szereti. Őt szinte sosem látom tanulni, folyamatosan prédikálok is emiatt, mégis egész jól teljesít. Némi szorgalommal nem is tudom mire lenne képes... Matekból simán megcsinálja a legnehezebb csoport feladatait, aztán azért kap csak B-t, mert elnéz valamit.
Marci az oviban áll helyt. Az év végi koncerten, legnagyobb meglepetésünkre, kipattant a sorból, a csoport elé állt, és ott énekelt és táncolt. Jövőre mindenképpen szeretném valamilyen zenei foglalkozásra vinni, mert nagyon muzikális. Amúgy állandóan jár a szája, angol-magyar keveréknyelven beszél. A nagyszülők felköthetik a gatyát, ha dekódolni akarják. :-)

Ez volt az első tavasz, hogy családilag nem utaztunk sehova. Ehelyett a biztosító jóvoltából többször megjártuk Szingapúrt. Semmi komoly, csak már elegünk lett a jakartai töketlenkedésből. Ennek köszönhetően született meg ez a bejegyzés is, mert éppen most is itt lógatom a lábam. :-)