Kirándulunk

Nem vesztünk el, csak ismét sűrűsödnek az események így év vége felé.

Az iskola alsó tagozatán az IB PYP program alapján tanítanak. Ebben az évben akkreditálták a sulit, jelenleg a hivatalos papírra várunk. Ennek része volt egy beszélgetés a szülői közösség tagjaival is, ahova engem is meghívtak. A két "vizsgabiztos" az oktatási módszerrel, az iskolával való kommunikációval kapcsolatban kérdezgetett. Hogyan működik a gyakorlatban, mik a tapasztalataink, stb. Érdekes, kifejezetten pozitív tapasztalat volt, hogy az értékeléshez a szülők véleménye is számít.

Egy biztos, az itteni közösség nagyon erős, összetartó. A létszámból adódóan, jelenleg 200 gyerek, szinte mindenki név szerint ismer mindenkit. Ezt segíti pld. a Házak Versenye, ahol a gyerekek együtt küzdenek, keveredve a különböző osztályokkal. Gergőnek nagyon tetszik, hogy aki nem tudja a nevét, az csak simán "Hungarian dude"-nak szólítja.

A Szülői Munkaközösség is nagyon aktív. Egyrészt vannak saját programjaink, mint pld. a Movie Night, de a suli által szervezett eseményeket is támogatjuk. Jövő héten pld. a felsősök divatbemutatót rendeznek. A művészeti oktatás keretében újrahasznosított dolgokból kreáltak ruhákat. Ehhez színes muffin hozzájárulást kértek. A másik, mindenkire kiterjedő projekt a Mozaik Fal. A suli falának díszítésére remek munkák születtek. Már alig várom az átadást, akkor teszek be képeket. Ennél, aki tudott, maradék csempét küldött.

Múlt pénteken ünnepeltük egy kicsit a tanárokat. Itt az a szokás, hogy év végén egy ebédet rendeznek a szülők, ahova mindenki visz valami finomságot. Ezzel köszönjük meg nekik az egész éves munkájukat. Persze ki-ki adhat személyes ajándékot is, de ennek értéke maximálva van 400 ezer Rp-ban, ami kb. 8000 Ft. Van olyan suli (JIS, ahova először jelentkeztünk) ahol egy szülő autóval lepte meg a gyerek kedvenc tanárát, illetve volt olyan is, aki repjegyet adott. No nálunk ezt próbálják kivédeni, mondván, hogy a szülők amúgy is tandíjat fizetnek, a tanárok pedig rendes fizetést kapnak. A gyakorlatban arra buzdítanak, hogy a nekik szánt ajándék értékét inkább valamelyik jótékonysági szervezetnek adják a szülők.

Az év vége az osztálykirándulások ideje is. Gergőék a Tigris Szigeten voltak: 

Rejtvény: Miért ez a neve? 

Nagyon irigykedett az otthoni osztályára, akik 5 napos táborban voltak, mert itt csak három nap jutott. Senki ne gondolja, hogy elmentek hasat süttetni, lábat lógázni. Nem! Tényleg tanulmányi kirándulás volt. Maga a sziget jó példával jár elől a természetvédelemben. Az áramot napkollektorok adják, saját kertjükben termesztenek zöldséget, gyümölcsöt, a szemetet komposztálják, stb. Ők is segítettek a növényültetésben:

a korall újraélesztésben, de építettek tábori asztalt és mini házat is:

és naplót is írtak esténként:

Persze emellett volt snorkelezés, hajókázás és játék, móka, kacagás is. Gergő örömét csak az homályosította el egy kicsit, hogy bár a Naplemente nevet viselő "házban" került elszállásolásra, ahol valóban az ágyból lehetett gyönyörködni a fenti természeti jelenségben, ez azt jelentette konkrétan, hogy az építmény egy favázas sátor volt, wc, mosdó, sétatávolságban. Ismét kiderült, hogy nem sok jutott neki az anyja cserkész véréből. :-)