Mozgalmas hétvége

Szombat reggel Balival elmentem a meccsükre. Nagyon jól tartották magukat, de sajnos végül 3-1-re kikaptak. Azért én még reménykedem legalább egy második helyben. Haza rohantunk, ettünk, felnyaláboltam Gergőt és irány vissza a pályára. Tekintve, hogy ők a jelenlegi első helyen álló csapattal játszottak, így nem tápláltam hiú ábrándokat. A kellemes meglepetés el is maradt... Mire haza értünk, már J. is útban volt felénk a reptérről. Délután még elmentünk pár dolgot beszerezni a másnapi bulira, majd pihegtünk.

Vasárnap, a megbeszéltek szerint, kezdés előtt egy órával ott voltunk a party helyszínén. Kisebb sokkot kaptam, mikor megláttam a tömeget. A rohangászó gyerekek majd' elsodortak, a hangzavartól a gondolataimat sem hallottam. A dolog csak fokozódott, mikor megpróbáltam bemenekülni a bérelt különterembe, és kiderült, hogy ott még javában falatoznak az előttünk lévő szülinap résztvevői. Próbáltam átvenni J. zen nyugalmát, kevés sikerrel. Végül 20 perccel a kezdés előtt átadták a kitakarított termet, sikerült szétteríteni a nasikat, üdítőket, így viszonylag nyugalommal indult számomra a buli. Ráadásul valami csoda folytán teljesen kiürült a hely, így olyan volt, mintha az egészet kibéreltük volna. A 15 meghívottból egyetlen jelezte, hogy el fog jön, néhányan ráutaló magatartást tanúsítottak, így kíváncsian vártam, hogy végül mennyien leszünk. 11 lett a bűvös szám+én kettőm+J. így remekül tudtak két csapatot alakítani. A három órás szeánsz alatt három menetet harcoltak egymással és a lézerfegyverekkel, közben volt egy kis kártya és egyéb bűvésztrükk tanulás, illetve focipálya fagyitorta evés és gyerekpezsgő fogyasztás. Ez utóbbi itt igen nagy kuriózum, gondolom azért, mert alkoholt amúgy is elég korlátozottan lehet kapni, így maga a fogalom, hogy pezsgő, de kölköknek, alkohol nélkül, viszont durran, meg habzik, totál nagy siker volt. Bali és a vendégek is nagyon jól érezték magukat. Az egyik srác meg is kérdezte, hogy lehetne-e jövőre is itt a buli? Mondtam, hogy ha rajtam múlik, akkor tuti.

J. hétfő reggel visszarepült Bangkokba, mi meg kezdtük a dolgos hétköznapokat. Az egyetlen kiemelkedő esemény az iskolák közötti "Spelling Bee" (szó betűző verseny) előválogatása volt, ahol Gergő a huszonkettőből negyedik lett. Azért is vagyok rá nagyon büszke, mert a többség anyanyelvi gyerek volt.

Most hétvégén sem fogunk unatkozni. Szombaton 8-kor ismét Bali kezdi a meccs játszást, aztán egy másik helyszínen, 12-kor Gergő. Délután 2-5-ig B. hivatalos szülinapi buliba. Vasárnap 9-kor Greenfield meccs, ahova visszük az ellenfél egyik játékosát is. A játék végén őt haza dobjuk, majd rohanunk az amúgy 10-kor kezdődő másik születésnapra, ahova mindkét fiút meghívták, sőt én is  maradhatok. Utána örülök, ha nem kell menni sehova!!!

Képek legközelebb!

Ja, és holnap mindenki drukkoljon, mert Gergőék most először fognak olyan csapat ellen játszani, akikkel szemben még esélyük is van. Egyetlen probléma az lehet, hogy van 1-2 hatalmas darab lány, nem viccelek, az U12-ben olyan magasak, mint én (174 cm), viszont széltében kétszer akkorák, akiktől lehet, hogy a mi éppen csak 10 éveseink megriadnak egy kicsit.