Híreink

Az internet továbbra sem kényeztet el, de a szolgáltató legalább megelőzte a panaszáradatot, kiküldvén egy olyan levelet, hogy egy hónapig karbantartanak, így előre is bocs a felmerülő problémákért. Mikor éppen tudtam volna írni, akkor meg tuti a fiúk bitorolták a gépet, hol házi feladat, hol csak sima játék ürügyén.

Szóval mik történtek mostanság?

Az egyik legviccesebb, és otthon feltehetően elképzelhetetlen jótékonysági akció a suliban az volt, mikor szünetben a tanárok betették a fejüket egy kalodába, és mint a vidámparkban, lehetett őket dobálni egy vizes szivaccsal. Évfolyamonként más volt a beugró összeg, Gergőéknél 500 Ft-nyi Rp. volt 3 próbálkozás. Pont a kedvenc angoltanárnője lett a célpont, mikor sorra került, és pufff, úgy telibe nyomta szegényt, hogy délután, mikor beléptem a suliba, már a recepciós ezzel a hírrel fogadott. Gyermekem eddig is elég ismert volt a társai körében, de ezután kb. mindenki név szerint emlegeti.

Szerencsére a fenti események nem befolyásolták a megítélését, mert a legutóbbi, negyedév záró értékelésen az ominózus tanár agyon dicsérte, sőt, egyúttal elbocsájtották az ELS (English Language Support) csoportból, mondván, hogy már nincs rá szüksége, felnőtt az anyanyelviekhez. Ő persze nagy szomorúsággal fogadta a hírt, egyrészt, mert a két legjobb barátja maradt, másrészt nagyon szereti a tanárnőt és a plusz foglalkozást is. Én bezzeg helyette is dagadok a büszkeségtől. :-)

Bálint is feljebb lépett egy szintet, már csak heti 3* kap ELS órát, és az ő tanárnője is hatalmas fejlődésről számolt be, megjegyezve, hogy év végével Bali segítését is befejezik.

Az osztályfőnökök szintén dicshimnuszokat zengtek a fiúkról. Az igazság az, hogy én azért nem vagyok teljesen elégedett, de mondhatni nekem ez a dolgom. :-) 

Gergő jövőre felsős lesz, így úgy döntöttünk, hogy ismét bepróbálkozunk az álom sulival (Jakarta International School), ahova két éve az angol miatt nem vették fel őket. A túljelentkezés iszonyatos, az egyetlen előnyünk, hogy nem vagyunk koreaiak, mert belőlük annyi van, mint égen a csillag, viszont a JIS-be is max. 20 %-ot képviselhet 1-1 nemzetiség. Ma délelőtt volt a felvételi 8-10-ig. Az én gyermekeim 9.30-kor már kijöttek, mondván, hogy végeztek. Remélem, hogy ez inkább jót jelent... Volt matek, angol nyelvtan és esszé írás. Az első kettővel állítólag nem volt problémájuk, az esszénél viszont annyira nem erőltették meg magukat, csak 1 oldalt írtak. Arra inkább nem kérdeztem rá, hogy mekkora volt a papír. :-) Most lehet izgulni, mert jó esetben május végén tudjuk meg az eredményt.

Baliék legutóbb a különböző vallásokról tanultak. A projekt keretében voltak mecsetben, anglikán, sikh, hindu és buddhista templomban. Beszéltek a zsidó vallásról is, szóval lényegében átfogó képet kaptak. Szerintem nagyon fontos a vallási nyitottság és megértés, így nagyon örültem ennek a témának.

A szokásos tavaszi kirándulás keretében kissebbikék a Taman Safariba mentek. Anno ez volt szinte az első családi kiruccanásunk itt Jakartában, két évvel ezelőtt. Ezúttal azonban az osztály két éjszakát ott táborozott, és mindenféle jópofa programokat szerveztek nekik. Fiam egyik vezető élménye mégis az volt, hogy a lakókocsijuk wc-je eldugult, és a karbantartók "talpig gumikesztyűben" szüntették meg a problémát. :-) A túra előtt nem kicsit kaptam hülyét, mert ugyan szerdán indultak, de már hétfőn be kellett vinni a táskát, amit a tanárok egyesével ellenőriztek. A miénket kétszer dobták vissza, mondván, hogy a kiadott listán szereplő 3  hosszúnadrág helyett csak kettőt pakoltunk, két túra cipő helyett egyet, illetve hol a kis hátizsák  az uzsonnával, meg a sapka, meg a vizes üveg. Biztos én vagyok ufó, de gondoltam, hogy a 3 napos kirándulásra, ha az első nap eleve hosszúgatyában és sportcipőben megy, akkor csak elég ezen felül kettő naci és egy cipő, illetve talán friss vizet és kaját adnék, így fel sem merült, hogy már hétfőn be kell mutatni.

A legkisebb gyerek szépen fejlődik, de továbbra sem kényeztet el azzal, hogy jobban lennék. Volt egy időszak mikor reménykedtem, de úgy tűnik elkiabáltam. Azért az émelygés és hányás legalább nem egész napos program, inkább csak meglepetésszerűen jön rám. Rengeteg ismerősöm mondja, hogy tuti lány lesz, mert nem bírom a csirkehúst, de még a gondolatát sem, ezen felül a hasam is totál másként domborodik, mint anno a fiúkkal. Még két hét, és megyek genetikai uh-ra, remélem nem lesz szégyenlős, és sikerül kifürkészni a nemét. Itteni "kétfiús" barátnőm baromira drukkol, hogy lány legyen, mert neki sajnos már nem lehet több, viszont minden vágya, hogy valakit rózsaszín cuccokkal kényeztessen. :-)

Múlt szombaton befejeződött a Coca-Cola Liga. Sajnos Baliék az utolsó meccsen kikaptak, így elúszott a második helyük. Gergőék ellenben ott végeztek, csak éppen hátulról nézve. :-) Lelkesedésük ennek ellenére töretlen, így heti kétszer járnak sulin kívüli edzésre. A holland-magyar meccsről olvasottak alapján nem árt az utánpótlás nevelés.