Bálinték arról tanulnak, hogy hogyan tudunk segíteni más, kevésbé szerencsésebb helyzetben lévő embertársainkon. Ennek keretében a jövő héten meglátogatnak egy közösségi házat, ahol egy jótékonysági alapítvány elsősorban gyermekekkel foglalkozik. A kicsik a közeli kampungokban laknak. Igen, hasonlókban, mint az előző posztban bemutatott.
Az élelmezési program keretében napi egyszer megfelelő táplálékot kapnak. Sokuknak ez az egyetlen étkezés. Játszó és tanulócsoportokban vehetnek részt, ahol a kötetlen játék mellett az angollal és a számítógép kezelésével ismertetik meg őket. Próbálnak a gyerekek tanulmányaihoz szponzorokat találni. Egy általános iskolai tanév mindössze 20 ezer Forint! Egy hétvégi bevásárlás árából bárki esélyt adhat egy picinek. Az anyáknak a születésszabályozásról tartanak felvilágosítást, a már gyermeket várókat végigkísérik a terhesség alatt, majd a bébiklinika segít a picik gondozásában, illetve a szoptatós anyákat is élelmezik.
Az iskolai kirándulást az egyik anyuka előadása előzte meg, ahol mesélt a gyerekeknek az itt folyó munkáról. Ó kutatóként dolgozik azon, hogy minél nagyobb tápanyagtarmalmú ételekkel segítsenek. Tavaly szeptemberben Samira, a kislánya, azt kérte a zsúrra meghívottaktól, hogy ne ajándékot vigyenek, hanem az arra fordítandó összeggel inkább az ő "kampung testvérét" támogassák.
Csütörtökön süti vásárt rendezett az osztály. Mindenki vitt valami finomságot, amit némi szülői és tanári segédlettel a tízórai és ebédszünetben árusítottak. Az ebből befolyt összeget az alapítványnak adják át.
Gondoltam nosza, ez remek alkalom. Legyen tényleg Bálint munkája a dologban, nem veszünk semmit, mi sütünk. Mivel itt mindenki, mindig iszonyat édes cuccokkal rukkol elő, aminek mellesleg a cukron kívül nincs sok íze, próbáltam ellenpontot képezni. A jó kis sajtósrúd tésztát állatos formákkal szaggatuk ki. Háááááááááááááát... Végül elfogyott, de személyes sértésnek éreztem, hogy a Dunkin Donuts fánkok voltak a legkapósabbak. Nem tudják, hogy mi a jó! Ráadásul nem is nagyon ismerték fel a sünit, a rókát, a macit, a csigát és a mókust. Tényleg ennyire béna?
Oauuuuuuuuuuuuuuuuuuu te ilyen ügyi vagy ????,szuperek lettek, és igenis fel lehet ismeri rajta a állat figurákat, nos lehet nem is voltak olyan éhesek :-P, egészségesebb volt a süteményed mint a sok cukros édesség :-P
VálaszTörlésDehogy béna, én felismertem!
VálaszTörlésLehet, hogy nem láttak még ilyen állatokat...?
Sajtos pogival, rúddal én is megjártam itt :-(
Bocsánat, feltúrtam a gépet, de csak olyan futballos tortát találtam, amin focilabda-csoki van... ami gondolom, ott nem kapható.
VálaszTörlésBocs az elhamarkodott ígéretért...
Szia Moni! Semmi gond. Valamit majd csak kitalálok. Amúgy a sajtos csak nem lehetett olyan rossz, mert az egyik tanárnéni (helyi) elkérte a receptet, mondván, hogy neki nagyon ízlett. Az állatok felismerése meg tényleg azért lehetett nehéz, mert ami pl. nekünk süni alakú, arról ők inkább a duriánra asszociálnak. :-)
VálaszTörlés