Nem, nem csúnyán beszélek. A kaki jelentése láb, a lima pedig öt. Az alant látható guruló árusító alkalmatosságot hívják így.
Jakarta utcái tele vannak ilyen, és hasonló árusokkal. A külföldi lakosokat az őrületbe lehet kergetni a hajnali és késő esti csilingeléssel, tok-tok-ozással, ami a különféle finomságok érkezését hivatott jelezni. Kb. olyan, mint otthon a Family Frost, csak mindenki képzelje hozzá, hogy naponta jönnek, többször, és többen, különböző hanghatásokat hallatva.
Persze nemcsak ételeket lehet vásárolni a házhoz jövő standokról. Ruha, háztartási eszközök, gyógyszerek, játékok színesítik a palettát. A kedvencem a guruló varrógép! Képzeljétek el a fenti alkalmatosságot egy biciklivel összeszerelve, úgy, hogy a doboz részén nem kaják vannak, hanem egy varrógép. Megáll a ház előtt, a kuncsaft kiviszi a varrnivalót, és fillérekért, pillanatok alatt megvarrja. Majd teszek be fényképet, ha sikerül elkapnom egyet.
Aztán azok, akinek nem telik járműre, csak simán kosárból illetve a nők hatalmas, batikolt kendőkből, amit a hátukon hordoznak, árulnak.
Vannak akik a dugókat használják ki. Az álló autók között újságot, vizet, rágcsálni valókat, apróságokat kínálnak. Rendszerint hajnalban szerzik be, majd némi haszonnal a nap folyamán tovább értékesítik.
Az 1997-es gazdasági válság fordította az embereket a megélhetés e formája felé, ami úgy tűnik, hogy igencsak bevált, tekintve az azóta is virágzó üzletágat. Azt azért még megemlíteném, hogy nem lehet ám csak úgy jönni-menni és árusítani akárhol. A terület biztonsági őrei illetve takarítói bizony leszedik a maguk hasznát a kereskedőktől.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése