Nem, nem kergetett senki! Teljesen önként és dalolva fogtam a futócipőm és nekivágtam egyik este. Na nem mentem messze, csak ide a ház elé.
Kertváros lévén nincs forgalom, viszont van egy szép nagy ovális rész, amit remekül körbe lehet szaladni. A házak világítása elég fényt ad, hogy ne botoljak el, viszont hab testemet jótékony homály fedi.
Elsőre sikerült öt kört megtenni, ami nem olyan rossz, mert egy kör kb. 800-1000 méter. Nem fulladtam ki, viszont a bokaszalagom(?) elkezdett fájni, ezért inkább leálltam. Izzadni viszont rendesen izzadtam, ami feltehetőleg a szolid 30 foknak is köszönhető volt.
Másodszor már 6 kört nyomtam, ami idővel remélhetőleg szépen fog emelkedni.
Kertváros lévén nincs forgalom, viszont van egy szép nagy ovális rész, amit remekül körbe lehet szaladni. A házak világítása elég fényt ad, hogy ne botoljak el, viszont hab testemet jótékony homály fedi.
Elsőre sikerült öt kört megtenni, ami nem olyan rossz, mert egy kör kb. 800-1000 méter. Nem fulladtam ki, viszont a bokaszalagom(?) elkezdett fájni, ezért inkább leálltam. Izzadni viszont rendesen izzadtam, ami feltehetőleg a szolid 30 foknak is köszönhető volt.
Másodszor már 6 kört nyomtam, ami idővel remélhetőleg szépen fog emelkedni.
Meglesz még a marathoni táv is, meglásd!
VálaszTörlésHát van előttem egy inspiráló példa, aki hasonlóan kezdte, mint most én! Ugye, kedves párizsi olvasóm? :-)
VálaszTörlésPontosan igy kezdtem en is es ma mar heti 50km futas nelkul halott vagyok!
VálaszTörlés