2011. szeptember 22., csütörtök

Szomorú, csalódott, dühös

Gergő erősen a kamaszodás, én pedig ezzel egyenesen arányosan az öregedés jeleit mutatom. Olyan laza, mint a riga lánc. Mindent kimagyaráz. Nem érzi semminek a súlyát. :-( 
Azzal nyugtatom magam, hogy ha türelmes vagyok és nem ütöm agyon, akkor lehet, hogy idővel változik. Ugye? És akkor most lehet elárasztani a biztató levelekkel! :-)

4 megjegyzés:

  1. :-))))) mi is benne vagyunk - de változó napok vannak :-P - van hogy kis Angyal :-DD !!! én nem csapom agyon hanem bünti :-P eddig be vált:-)KITARTÁS!!!! :-)

    VálaszTörlés
  2. Köszönöm! Nálunk is hasonló. Néha tündérbogár, máskor meg péklapát pozitív. A büntetéssel próbálkozunk, de túl puhányok vagyunk...

    VálaszTörlés
  3. Én az ordibálós típus vagyok :-(, ideig óráig hat, aztán újra kezdi....és persze büntetek is. Erre visszakérdez: "Anya, most zsarolsz?" Nálunk tavaly rosszabb volt (flegma, visszapofázós, vállrándítós...), most, úgy érzem jobb...tényleg csak: nagy levegő,háromig számolás,türelem. Másnál sokkal cifrábbakat látok...

    VálaszTörlés
  4. Hát most jól megnyugtattál. :-) Számolni igyekszem, de háromig nem elég, inkább háromszázig... :-)

    VálaszTörlés