Gergőék 15-4-es elsöprő győzelmet arattak! Rájuk fért, mert a múltkori meccs után mindenki nagyon maga alatt volt. Annak ellenére, hogy gyermekem elsősorban védő, a második félidőben kipróbálhatta magát középpályásként is, így legalább nem unatkozott, és labdához is ért.
Mint azt egy szemfüles, feltehetően foci szerető olvasóm jelezte, a liga honlapján a slide show pont vele kezdődik.
Bálintéknak ezúttal nehezebb dolguk volt, de végül 4-2-re hozták a meccset! Ha egy kicsit is szerencsésebbek, akkor jóval több gólt rúgnak, de láthatatlan kezek valahogy az utolsó centiken mindig megvédelmezték az ellenfél kapuját. Hogy mennyire küzdöttek, azt mi sem bizonyítja jobban, mint, hogy az ő térfelükre ritkán jutott el a labda. Az egyik háló őrük, egy gyönyörű ausztrál kisfiú, olyan békésen üldögélt a kapuban, hogy úgy kellett kiabálni neki, mikor helyzet volt.
A hét szomorú híre, hogy imádott tornatanáruk, Mr.Mike, a jövő évtől a suli pekingi tagozatához igazol.
Fel a fejel fiúk legközelebb jobb lesz a játék, Eszter viszont a kapus gyerekre simán rá lehet szólni hogy ÉBRESZTŐŐŐŐ!!!!!! hátha jobban fog védeni :-D
VálaszTörlésÉrdekes, hogy az ember lánya a tévében nem tudna végignézni egy felnőtt foci meccset, viszont ha épp kis fiacskája rúgja a bőrt a suli színeiben, az anyukákból kibújik ám a vérmes szurkoló! Itt nálunk is főleg anyukák tolonganak a pálya szélén...
VálaszTörlésItt legalább annyi apuka is van ám, sőt! Igazi társasági esemény 1-1 meccs.
VálaszTörlés