Nálunk igencsak központi kérdés a főzés. Nem azért mintha akkora gourmand-ok lennénk, hanem J. lisztérzékeny, így a diéta betartása akkor a legegyszerűbb, ha főzök neki. Szerencsénkre imádok főzni.
Eszközök nélkül viszont szenvedek.
Ma ebédre egy sima bolognait csináltam a fiúknak, úgy, hogy a szószból J. is ehet, neki hoztam gluténmentes tésztát. Igen ám, de a kétféle tészta főzéséhez legalább két lábas kell. Aztán a maradék tésztákat el kell tenni valamibe. Mellesleg vettem gyönyörű csirkemelleket is, amiket a sütőben akartam elkészíteni. És akkor a salátáról még nem is beszéltem.
Ehhez képest volt egy lábasom, egy nyeles edényem, 4 db tányérom, egy szűrőm és egy nagy műanyag tálam.
Hála Istennek, ma mindenképpen el kellett menni a PIM-be, mert a tartózkodási engedélyhez egy halom képet kellett csináltatni. Nem ám bármilyet! Piros háttérrel, három extra méretben. A legkisebb olyan pici, hogy ekkorát még nem is láttam...
Lényeg a lényeg, hogy ha már bevásárlóközpont, akkor én addig haza nem megyek, amíg nem veszek pár edényt!
A fiúk szerencséjére J. is oda jött a fotózásra, így kibulizták, hogy vigye őket haza, amíg én vásárolok. Így is lőn. Ők itthon megnézték a Kutyaszállót mialatt én tobzódtam az edényekben.
Vettem egy nagyobb nyeles edényt, egy újabb szuper lábast, egy nagy jénait, 6 db kis kerámia tálat, ami salátának, fagyinak, bárminek jó és légmentesen le lehet zárni egy kis tetővel, 2 nagy fedeles műanyag edényt, illetve négy kicsit. És olyan szépek!
Haza érve rögtön neki is álltam a sütés-főzésnek! Lett finom saláta, kétféle husi, és J-nek is kifőztem a tésztát a bolognaihoz.
És a plusz meglepetés, hogy találtam gluténmentes rizskekszeket sőt kenyérport is, így tudok kenyeret sütni!
Eszközök nélkül viszont szenvedek.
Ma ebédre egy sima bolognait csináltam a fiúknak, úgy, hogy a szószból J. is ehet, neki hoztam gluténmentes tésztát. Igen ám, de a kétféle tészta főzéséhez legalább két lábas kell. Aztán a maradék tésztákat el kell tenni valamibe. Mellesleg vettem gyönyörű csirkemelleket is, amiket a sütőben akartam elkészíteni. És akkor a salátáról még nem is beszéltem.
Ehhez képest volt egy lábasom, egy nyeles edényem, 4 db tányérom, egy szűrőm és egy nagy műanyag tálam.
Hála Istennek, ma mindenképpen el kellett menni a PIM-be, mert a tartózkodási engedélyhez egy halom képet kellett csináltatni. Nem ám bármilyet! Piros háttérrel, három extra méretben. A legkisebb olyan pici, hogy ekkorát még nem is láttam...
Lényeg a lényeg, hogy ha már bevásárlóközpont, akkor én addig haza nem megyek, amíg nem veszek pár edényt!
A fiúk szerencséjére J. is oda jött a fotózásra, így kibulizták, hogy vigye őket haza, amíg én vásárolok. Így is lőn. Ők itthon megnézték a Kutyaszállót mialatt én tobzódtam az edényekben.
Vettem egy nagyobb nyeles edényt, egy újabb szuper lábast, egy nagy jénait, 6 db kis kerámia tálat, ami salátának, fagyinak, bárminek jó és légmentesen le lehet zárni egy kis tetővel, 2 nagy fedeles műanyag edényt, illetve négy kicsit. És olyan szépek!
Haza érve rögtön neki is álltam a sütés-főzésnek! Lett finom saláta, kétféle husi, és J-nek is kifőztem a tésztát a bolognaihoz.
És a plusz meglepetés, hogy találtam gluténmentes rizskekszeket sőt kenyérport is, így tudok kenyeret sütni!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése