Toiletteológia

Ezt a postot feltétlenül fogom képekkel is bővíteni a könnyebb érthetőség kedvéért, de már annyira kikívánkozik belőlem, hogy egyelőre így, képek nélkül teszem közzé.

Szóval, mint azt a cím is sejteti, a wc-ről lesz szó.

Régebben már említettem, hogy az itteni mellékhelyiségek szinte megszólalnak, olyan gusztusosak. Tisztaság, illatfelhő stb. A kezelésük viszont tartogat kihívásokat!

Egyrészt van a guggolós típus, másik nevén balkán wc. Itt a delikvens ráhelyezi tappancsait a kialakított területre, majd próbál célozni. Nem tudom, hogy milyen kulturális indíttatásból, de az angol wc mellett minden pisildében megtalálható ez a fajta is.

A nálunk megszokott toiletteről azt gondolná az ember, hogy nem okozhat meglepetést. Ó, dehogynem! Egyrészt a lehúzók nagyon változatos helyen vannak, másrészt nem minden lehúzónak látszó kar az, ami. Ha el akarjuk kerülni a meglepetéseket, akkor a legbiztosabb módszer, hogy az öblítéskor a wc mellett helyezkedünk el.

Itt a mosdók többsége bidé funkcióval is rendelkezik. Ez kétféle lehet. Vagy a wc melletti falból tekereg egy mini tusoló szerűség, vagy pedig a wc ülőkéje alatt, középről áll ki egy kis csap. Nomármost, ha ilyen csap van, akkor ha tekerős kart látunk, eszünk ágába se jusson azzal próbálni öblíteni, mert ha nem a megfelelő helyen állunk, akkor bizony úgy lespricceli a lábunkat, hogy ciki lesz távozni. Ilyenkor le kell hajtani a tetőt, és mögötte rejtőzik egy lenyomható izé. Na azt kell nyomni.

Szegény B. annak esett áldozatul, hogy az itthoni wc-n pont ott van oldalt egy nyomógomb az öblítésre, ahol a plázás tekerős kar van. Hát lábat mosott. :-) Szerencsére rövid naci volt rajta és amúgy is meleg van, így bár vizes lett, hamar száradt.

Végezetül vannak olyan helyek, ahol egy szenzor érzékeli, ha végeztél, és automatikusan öblít, illetve láttam már olyat is, ahol a földön lévő gombra kellett taposni.

Remélem fenti kis értekezésem mindenkit hozzásegít a meglepetések elkerüléséhez.